Szabadság

A szabadság nem az, hogy minden vágyamat megvalósítom. Inkább annak képessége, hogy felismerjem, mely vágyak szolgálják az életemet, és melyek azok, amelyek lassan átveszik felettem az irányítást. Nem az jelenti a szabadságot, hogy soha nem félek, hanem hogy a félelem jelenléte mellett is képes vagyok mérlegelni. Nem az tesz szabaddá, hogy soha nem kötődöm, hanem hogy a kötődésben is megőrzöm a másik és a saját szabadságomat. Nem az a cél, hogy minden múltbeli eseményt eltöröljek, hanem hogy ne adjam át nekik a jelen feletti teljes hatalmat.

A szabadság abban a pillanatban kezd élővé válni, amikor felismerem, hogy nem minden belső késztetésnek kell engedelmeskednem, és a saját életemről egyre tudatosabban én magam döntök.